fooldal bemutatkozas facebook blog partnerek kapcsolat referenciak

Anikó

Világvége, ugyan már...

 

Fénysebességgel közeledik december 21-e, amikor is a maják és a Facebookozók szerint eljön a világvége. Imádott Földünk belép a "null síkba", ahol megszűnik létezni az elektromosság, ezzel együtt ugyebár minden, hiszen áram kell mindenhez. Lesz nagy sötétség, káosz és -60 fok. Mert ők tudják ám, hiszen jártak már ott. Mármint a "null síkban". Igaz, hogy kis bolygónk 3-4 nap alatt átkecmereg ezen a síkon, de ne örüljünk, mert ahhoz, hogy minden helyre álljon, bizony kell 2-3 hónap. A néhány nappal még kiegyeztem volna, de ez a pár hónap… Hmmm… Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lesz, ha megtörténik az, ami amúgy nem fog… Egy pillanatig megörültem a hitelem miatt, mint ahogy rajtam kívül még úgy kb. 5 millió ember, tehát ez nem annyira ciki… Oké, hitel kilőve, viszont a  -60 fok nagyon szarul hangzik… Meg a sötétség is, de azzal naponta találkozom az utcán, meg a hozzászólásoknál, úgyhogy azt már megszoktam… Jó, tegyük fel, hogy a gardróbom teljes tartalmát magamra dobva megúszom a lassú fagyhalált. De mit fogok enni? Hogy fogok fürdeni? Mi lesz a kutyáimmal? Mielőtt pánikba esnék, már meg is nyugodhatok, mert van nekem egy anyukám, aki mindenre gondol ám… Már vett két kiló kristálycukrot, lisztet, 4 liter olajat, 300 mécsest az Ikeából, és szólt, hogy lassan ideje beszerezni néhány mázsa kutyakaját, ásványvizet, gázpalackokat, konzerveket és tüzifát, hogy a kandalló tüze mellett túléljünk… Komolyan. Tök cuki. Elképzelem, ahogy fejenként 50 kiló ruhában ülünk a tűz körül a 4 kutyával, a macskával, ölemben az akváriumommal, miközben a gázrezsón melegszik a konzerv sólet… Ha a -60-at túl is élem ebben a felállásban, az unalomba egészen biztosan belehalok… :)